BLOG

Igazodjunk el a türkizek között

2020.01.13 19:40

Igazodjunk el a türkizek között

 

A türkiz az egyik legrégebben használt csodás ékkő, amit ékszerek készítésére felhasználtak a világ különböző részein. Méltán híresek az észak-amerikai navajo és pueblo indiánok ezüsttel kombinált türkiz ékszerei. Közép-Amerikában az azték, Dél-Amerikában a maja kézművesek alkottak belőle csodás darabokat. Az ókori Egyiptomban pedig a fáraók és a leggazdagabbak számára készítettek belőle ékszereket, amelyekhez az alapanyagot a Közel-Kelet (Irán és Türkesztán) bányái szolgáltatták.

Maga az ásvány egy réztartalmú alumínium-foszfát, ami kristályrácsában némi vizet is zárva tart. Alumíniumban gazdag, de szulfidokat is tartalmazó kőzetek mállásakor keletkezik. Kristályos alakban nagyon ritkán jelenik meg, általában porózus, mikrokristályos halmazokban, gélszerű, cseppkőre emlékezető formában vagy telérként képződik. 

Színe az égkék, kékeszöld, zöld skálán bármilyen lehet. Felülete zsírfényű, az igazán jó minőségű darabok opálosan áttetszők. Hevítve a kristályrácsába zárt víz egy részét elveszíti és színe kifakul.

Porózus szerkezetéből adódóan a földből előkerülő nyersanyagnak csak kis része, egyes becslések szerint kevesebb mint 2%-a alkalmas arra, hogy közvetlenül megmunkálják. Éppen ezért a kitermelt türkizek jelentős részét különböző eljárásokkal teszik felhasználhatóvá. Ezen eljárások során általában valamilyen műgyantával javítanak a nyersanyag állapotán.

E türkizkék kő igen közkedvelt ásvány, nem is csoda, hogy a vásárlói kereslet jelentősen megnövekedett iránta. Gondoljunk csak a vissza-visszatérő etno divatirányzatokra, tarka-barka színvilágukra, változatos mintáikra. Így aztán nem is csoda, hogy a vásárlói igények kielégítéséért az eredeti türkizen kívül más ásványokból is állítanak elő türkiz színű ásványokat.

Nézzük tehát végig, milyen ásványokkal találkozhatunk, ha türkizt szeretnénk vásárolni.

 

Az eredeti türkiz ásvány

Ez az a bizonyos alig 2%, ami kezelés nélkül is alkalmas arra, hogy megmunkálják és ékszereket készítsenek belőle. Túlnyomó többségük észak-amerikai és közel-keleti bányákból kerül elő. Jellemző tulajdonsága, hogy viselése közben a bőrrel érintkező része nedveket (zsírt, olajat, verejtéket) szív magába és ettől színe ott sötétebb lesz. A tartósan erős fénynek kitett darabok kifakulhatnak.

Természetesen a ritkasága az árában is kifejezésre jut: előfordul, bár nem túl gyakori, hogy az ilyen kövek árát karátonként határozzák meg.

A stabilizált (kezelt) türkiz

Ha a nyersanyag túl puha és porózus ahhoz, hogy közvetlenül megmunkálják, akkor nagy nyomáson, de nem túl magas hőmérsékleten csekély mennyiségű epoxigyantát sajtolnak bele, amitől az megkeményedik, és színe kissé elmélyül. Az így kezelt türkizek kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra, mint a kezeletlen változatok, színük rendszerint a hordástól, rendszeres viseléstől nem változik.

Szinte teljes egészében hasonló eljárást alkalmaznak az ún. kezelt türkiz esetében is, annyi eltéréssel, hogy itt magát a műgyantát is enyhén színezik.

A kitermelt türkizek jelentős része ebbe a kategóriába esik, tehát természetes állapotban még nem, de kis rásegítéssel már feldolgozható állapotba kerül. Az ilyen kövek árát gyakran grammonként adják meg.

A rekonstruált türkiz

Ezt nevezik újraépített vagy újraképzett türkiznek is. Amikor a gyengébb minőségű, túl laza szerkezetű nyersanyag nem alkalmas arra, hogy az előző eljárással felhasználhatóvá tegyék, akkor porrá őrlik, az előzőnél kicsit több műgyantával összekeverik, gyakran egy kicsit meg is festik, majd tömbökbe sajtolják. A teljes átkeményedés után ezt a tömböt tetszés szerint feldarabolják és megmunkálják.

A kereskedelmi forgalomban kapható türkiz ékszerek többsége ebbe a kategóriába tartozik. Jellemzően az áruk meghatározásánál nem játszik szerepet a súlyuk, ezért szinte minden esetben darabáras termékekként találkozhatunk velük.

A türkinit

Türkinit néven találkozhatunk a boltokban azokkal a kövekkel, amelyek a nevükben és a színükben olyanok, mint az eredeti türkiz kő. Előállításukhoz leggyakrabban a türkizhez hasonló szerkezetű, igen porózus, de alapvetően fehér, piszkosfehér színű howlit ásványt festik meg nagy nyomáson belepréselt színezőanyag segítségével. Ugyanakkor előfordulhat az is, hogy eleve színes műgyantából állítják elő.

A türkinit ragyogó megjelenése, tartóssága mellett egyik legnagyobb előnye, hogy bárki számára elérhető ára van. Alacsony árfekvése révén nagy mennyiségben is forgalmazható gyöngyfűzési alapanyaggá vált.

Gyönyörű türkizkék színű, szabályos felületű, szép rajzolatú gyöngyök és marokkövek készülnek belőle. Gyöngyfűzéshez, egyedi ékszerek készítéséhez válasszuk bátran a türkinitet, nem fogunk csalódni benne.